Kerényi Miklós Dávid, Vidra

Kerényi Miklós Dávid az idei év férfi táncosa 1980. szeptember 22- én született Budapesten. Mint kiderült a Vidra becenevet már jóval megszületése előtt kapta, ez véleményem szerint igazán elgondolkoztató, bár lehet, hogy a rejtély kulcsa valójában pofon egyszerű, talán épp egy tószt – dáVidra…

A Szűz csillagjegy elemzésében kiderül, hogy a szűz gyermekek igen tisztelettudóak, szófogadóak, és rendkívül pechesek, állandóan történik velük valami malőr. Szögbe lépnek, elszakítják a ruhájukat, összekenik magukat, és ehhez bűnbánó ábrázatot vágnak, amitől előbb-utóbb a szüleik agyára mennek. Ám Dávid igen ügyes és roppant mozgékony gyermek volt, ezért szülei tornára íratták be először, és a kisfiú igen tehetségesnek bizonyult, külföldre is vinni akarták, de ezt az aggódó szülők már nem engedték. Ekkor jelent meg Dávid életében a balett, ami bár minden nap újabb és újabb kihívást állított a gyermek elé, de őt ez nem tántorította el. Szülei féltették, nem szerették volna, ha a gyermekkor elvész fiúk életéből a balett miatt, ezért édesanyja minden alkalommal elmondta neki, hogy bármikor abba hagyhatja, de Dávid makacsul és önfejűen kitartott a balett mellett. Itt az embernek önkénytelenül is eszébe jut, talán a fordított pszihológia is hathatott a gyermekre? Ám ez örök rejtély marad.

Dávid a Pannónia Általános Iskolába, „A Nagy Fehér” XIII. kerületi iskolába járt 10 éves koráig, ezután következett a Magyar Táncművészeti Főiskola, ahol élete meghatározó évei következtek, hiszen a kamaszkort ezen falak között kicsit másképp élik meg a gyerekek. Mégis a rengeteg próba és gyakorlás ellenére ezekben a falakban ott lakozik a biztonság is, az a  biztonság, amelynek segítségével a 10 éves gyermekből fiatal felnőtt válik. A mesterek Keveházi Gábor, Nagy Zoltán és Pongor Ildikó voltak. Dávid részt vett egy külföldi nyári kurzuson is a North Caroline School of the Arts- on 1999-ben.

És 2000-ben kezdetét vette a Magyar Állami Operaházi tagsága. Munkahelye a Magyar Nemzeti Balett lett, s jöttek a szerepek is, csak hogy párat említsek: A fából faragott királyfi – Apród, A hattyúk tava – Udvari bolond, Mayerling – Bratfisch, Anna Karenina – Borzas, Halál, A diótörő – Néger, Hófehérke és a hét törpe – Kuka, & Echo… és még sorolhatnám hosszasan és bántón, de úgy vélem ennyi elég.

2006-ban a Tánc világnapján meg kapta az év legjobb férfi táncosa kitüntetést.  „Klasszikus alapokon” a VIII.  alkalommal megrendezett Kortárs Koreográfusok Estjén szintén nagy sikert aratott „Ez Nekünk Art” című produkciójával, ami úgy érzem nekem is art volt. Végül Dávid szavaival zárnám eme rövid kis eszmefuttatásom Kerényi Miklós Dávid eddigi életéről:

„Mi, táncosok ugyanazt gondoljuk, amit gondolunk.”

Ria 2006.06. 30.